Do it yourself – Belső bowdenezés

Az elmúlt években újra népszerű lett a felsőbb kategóriákban, de egyre több esetben már az olcsóbb kerékpároknál is találkozhatunk az egyébként már sok éve létező megoldással, a váltó- és/vagy fékhuzalok, hidraulikus csövek vázon belül elvezetésével.

A belső elvezetés előnyei közé leginkább a letisztultabb vonalvezetést, valamint a kevésbé koszolódó bowdeneket sorolhatjuk. Emellett természetesen fel lehetne még sorolni pár esetet, amikor szerencsésebb belül elvezetni a huzalokat, kábeleket, de ugyanannyi ellenpéldát is fel lehet hozni ellene.

Ebben az esetben is jól kell megtervezni a vázon található be- és kivezetéseket, hogy a bowdenházak minél kevésbé törjenek meg a használat közben. Lelkiismeretes gyártók arra is gondolnak, hogy egyszer esetleg cserélni kell a bowdenházat, ezért nem csak szimplán a furatokat készítik el a vázon, hanem valamilyen módon meg is vezetik az azok között a vázcsöveken belül futó bowdenkházakat (például vékony falú csövekkel nyílástól-nyílásig). Így egy esetleges csere esetén nem hullik ki a hajunk.

Vannak viszont erre kevesebbet adó gyártók. Ők csak a lehetőséget adják pár nyílással a vázon, a többit a vásárlóra/szerelőre bízzák. Ebben az esetben több dolog miatt is meggyűlhet a bajunk ezzel az esztétikus megoldással:

  • Ha nem elég előrelátó az ember, egy esetleges csere miatt a házból könnyed mozdulattal kirántott váltóhuzal akár az egész napunkat is „bearanyozhatja”.
  • Egy új, készre szerelt hidraulikus tárcsafék felszerelését jelentősen megnehezíti a vázon belül elvezetett megoldás. Ebben az esetben le kell szedni a hidraulikacsövet legalább a féktestről, és a tehetségünkre valamint a szerencsére bízva magunkat, el kell vezetnünk azt a vázon belül. Majd jöhet a méretre vágás, feltöltés a megfelelő fékfolyadékkal, légtelenítés.
  • Személyes kedvencem a minden úthibánál zörgő bowdenház/hidraulikacső

A következőkben ahhoz próbálunk pár példával segítséget nyújtani saját tapasztalatok alapján, hogyan cseréljük, vagy építsük ki a belső elvezetésű huzalokat/bowdenházakat. Speciális eszközöket nem igényelnek ezek a példák, csak türelmet.

Jó esetben működhet a legegyszerűbb megoldás, amikor a bowdent kikötjük a váltóból vagy a fékből, és a kormány irányából a váltó vagy fék felé kihúzzuk a vázból a bowdenházat. A vázban maradt bowden megvezeti az új házat, amit egyszerűen csak visszatolunk a helyére. Sajnos ez a ritkább eset.

Ha a fenti példa nem valósítható meg, akkor a bowdenházat bizony be kell játszani a lyukakba.

Amennyiben a vázon kialakított nyílások elég nagyok ahhoz, hogy például a bowdenház „kényelmesen” átférjen rajtuk, akkor készítsünk elő egy váltóbowdent (azért váltó, mert az vékonyabb és ez néha sokat számít), amelynek végére kialakítunk egy kisebb hurkot:

1.jpg

Vezessük be az egyik nyíláson a bowdenházat, természetesen a kimeneti nyílás irányába. Ez viszonylag könnyen szokott menni, esetleg érdemes kicsit síkosítani a külső felületét olajjal, zsírral, vazelinnal…vagy ami van otthon.

Ha a kimeneti nyílásnál már látjuk a bowdenház végét, akkor egy kicsit húzzuk vissza, majd a váltóbowdenből kialakított hurkot toljuk be a nyíláson úgy, hogy lehetőleg amikor újra tolni kezdjük a bowdenházat, az áthaladjon a hurkon. Így ki tudjuk húzni a végét a vázból. Van olyan, hogy a bowdenház olyan szorosan simul a vázcső belső falának, hogy lehetetlen a hurkot ráerőltetni. Ez többnyire azért van, mert a bowdenház tekercselve tölti felhasználatlan életét, ennek következtében pedig marad benne egy kis ív, nem lesz teljesen egyenes. Meg lehet próbálni a bemeneti nyílásnál elcsavargatni a házat, van amikor annyi is elég, hogy a vége ne simuljon a vázcső belsejéhez és a hurkon már át tudjuk vezetni. Ha ez sem vezet eredményre, akkor húzzuk ki újból az egész házat, és a végét egy kicsit hajlítsuk meg valahogy így:

2.jpg

Ez a törés megakadályozza, hogy túl szorosan simuljon a cső belsejéhez. Innentől a folyamat a fent leírtak szerint mehet tovább.

Ugyanez a „megtöréses” módszer könnyítheti meg azokat a helyzeteket, amikor nem csak a váz egy csöve érintett a folyamatban. Ilyen példa amikor a kormányról állítható magasságú nyeregcsőhöz vezető bowdenház az alsó vázcső tetején megy be a vázba, és a középcsapágyháznál fordul felfelé a nyeregvázcsőbe.

3

 

Zörög bowdenház a vázban?

Ez egy igen kellemetlen probléma, ami technikai értelemben véve nem túl súlyos, de rendkívül idegesítő tud lenni. Az alábbiakban pár módszert vázolunk fel ennek orvoslására.

  1. Megfeszítéses módszer:

Ekkor tulajdonképpen annyit kell tenni, hogy vázon kialakított bementi- és kimeneti nyílásokhoz lehető legközelebb rögzítjük a bowdenházat. Nagyon elegáns módszer erre nem nagyon létezik, sokan a gyorskötözőre esküsznek. Ha sikerül annyira rászorítani a házra a gyorskötözőt, hogy az tényleg nem tud rajta elmozdulni még nagyobb erőkifejtés hatására sem, akkor beválik ez a módszer. Kezdjük a bementi nyílásnál! Szorítsuk rá a gyorskötözőt a házra ahogy csak tudjuk, lehetőleg a vázon kialakított nyíláshoz minél közelebb. Ha sikerült, akkor ugyanezt kell megimételnünk a kimeneti ponton is, de úgy, hogy közben kifelé húzzuk a bowdenházat ezzel megfeszítve azt (itt jegyezném meg, hogy ennek a folyamatnak csak akkor álljunk neki, amikor minden be van már kötve a helyére, nehogy véletlenül teljesen kihúzzuk a vázból a bowdenházat).

Mindez persze csak akkor válik be, ha az elvezetésre kialakított nyílások nem túl nagyok, a gyorskötöző már nem fér át rajtuk.

Ettől függetlenül előfordulhat, hogy valamennyire tovább is zörögni fog a bowdenház a vázban.

  1. Amennyiben a váz furatai elég nagyok ahhoz, hogy a bowdenházat körbetekerjük valamilyen szivacsos anyaggal, azzal sokkal jobb eredményt érhetünk el. Teljesen ki kell húznunk a házat a vázból, és majd vissza is kell fűznünk, ráadásul a folyamat során jelentősen megnövekszik az átmérője, így sokkal nehezebb feladat lesz a visszafűzés.

A lényeg, hogy valamilyen zárt cellás szerkezetű szivacsos szalaggal kell bandázsolni a bowdenház legalább azon részét, ami a vázon belül fut. A szivacs zárt cellás szerkezete azért fontos, mert az nem szívja magába a nedvességet. A felhasznált anyagok tekintetében lehet kreatívnak lenni, mi most csak azokat a példákat soroljuk fel, amit már használtunk ilyen célra:

  • ablakok és ajtók utólagos szigetelésére használt öntapadós szivacs szalag
  • szintén nyílászáróknál használt öntapadós, nagyon puha gumiszalag
  • szivacsos anyagú öntapadós, hagyományos kormánybandázs (szélessége miatt érdemes hosszában elvágni, hogy csak az öntapadós része maradjon meg)

A felsoroltak mindegyike öntapadós bevonattal rendelkezik. A megfelelő tapadás érdekében érdemes zsírtalanítani a bowdenházat a bandázsolás megkezdése előtt. Szorosan kell körbetekerni, de azért vigyázzunk arra, hogy ne feszítsük meg annyira a szalagot, hogy elvékonyodjon olyan mértékben, amikor már „kopogóssá” válik a felülete, mert akkor ez is csak zörögni fog a vázban. Fontos, hogy bandázsolt rész elejét és végét külön rögzítsük mondjuk a bowdenház színével megegyező szigetelő szalaggal is, hogy ne kezdjen idővel leválni a szalag a házról.

A képen egy kormánybandázs látható, amelynek csak az öntapadós része lett felhasználva (hosszában kivágva):

5

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s